Állattörténetek

Szürke új gazdái lettünk

2011.03.16. 22:36
Macska,
    Zuza cicánk eltűnése óta nem jött hír sehonnan, hiába kerestük mindenhol. Kislányommal sokat szomorkodtunk miatta. Közben én kerestem az interneten hátha előkerül, talán valaki... de senki. Aztán egyik nap találtam egy hirdetést, ahol egy édes cirmos házi cicának SZÜRKÉNEK gazdát kerestek a cica pont ugyanúgy néz ki mint a mi Zuzánk, így felvettem a gazdijával a kapcsolatot. Ők elvitték ivartalanították, szépen gyógyult. A cica Balaton északi partján lakott egy szép családi házas övezetben ahol nagyon szerették, de sajnos nem tudták tovább gondját viselni, mert reggeltől estig dolgoznak és a cicának olyan gazdit kerestek aki többet tud foglalkozni vele. Szürkének az utazás nem volt kellemes, mivel csak egy kartondobozba tudtuk betenni, amit fél óra alatt szét is szedett, aztán kibújt a fejecskéjével- nehéz szülés volt :) majd egy takaróba tekertem mint egy pólyás babát és úgy jött velünk haza 200 km-n keresztül az ölemben tartogatva, közben mindketten simogattuk.

    Hazafelé bementem egy üzletbe hámot és pórázt, almot venni, hogy mikor hazaérünk rátegyem a hámot és úgy vigyem ki pipilni. De a sokk ami az új környezet miatt volt, a hangok, kutyaugatások és egyéb, úgy megijedt, hogy azonnal kitépte magát a kezemből és elfutott. Rohantam utána, szólongattam, semmi válasz és kétségbeestünk, hogy ennyi mindent megtettünk, hogy több száz km-t utaztunk, hogy elhozzuk és kislányomnak legyen újra cicája, ő inkább elmenekül tőlünk, nagyon megijedtem én is, mert a hám rajta volt plusz a póráz ami ugye automata műanyag és azzal bárhol fennakadhat... sok a kutya a környékünkön... mindenféle dologra gondoltam, aztán felhívtam a szomszédom akinél 2 befogadott cica van szintén és ellátott tanácsokkal, hozott egy hatalmas lámpát és azzal próbáltuk keresni, hívni, de semmi, aztán a szomszédasszonyom férje mikor hazaért hozott egy másik lámpát és rávilágított a fákra (mert ott nem kerestem) és egyszercsak szólt, hogy ott világít a fa tetejét a cica szeme, menjek gyorsan kapjam el a pórázt. Még jó, hogy rátettem az automata pórázt, bár aggódtam, hogy fennakad valamin, de pont, hogy ezzel a fán fennakadással mentettük meg, mert beakadt két ág közé, a cica megrémülve a fán, nagy nehezen leszedtük, majd gyorsan be a lakásba. Aztán ott próbáltuk nyugtatgatni, simogatni, enni adni neki, de nem fogadott el semmit, azonnal elbújt. Majd fogtam a saját kis törülközőjét betettem a ruhásszekrénybe ahol elbújhat és mégis kényelmesebb, mint a cipőspolc alatt ahová úgy préselte be magát. A szekrényből 2 napig nem akart előjönni, még wc-zni sem. Pár óra múlva felhívtam a régi gazdiját hátha a hangjára megnyugszik, na akkor előbújt, de nem jött hozzám. Később evett egy kis lazacos aszpikos wellcome-vacsorát, majd futott be a szekrénybe. Az éjszakát végigaludta, fel sem kelt.

    Másnap kivittük hátha már kell neki pisilni, de nem meg volt kövülve szinte mozdulni sem akart. Körbevittem az udvarban, megmutattam neki mindent, szagolgatta a fáskamrát, de pisilni nem akart még mindig, aztán a tuják alatt végül sikerült neki több litert kicsurgatnia- talán meg is könnyebbült. Estefelé hazajött kislányom és mint akik már rég ismerik egymást, úgy jött hozzá- na persze mondtam a szalámival való kicsalogatás jó ötlet, de nekem nem jutott eszembe.

    Ma reggel már nyávogva ébresztett minket, éhes volt a kis drága, evett, aztán örömmel látom, hogy az alomtálat jó púposra rakta, megnyugodtam, hogy ezek szerint tudja használni és nem kell azon rettegnem, hogy mire hazaérek a bevásárlásból telefosizzal a lakást. Tehát egy okos cicát kaptunk, nemcsak szépet! :) Ma ketten vagyunk itthon Szürkével, és megtört a jég végre! Azt hittem több nap lesz. Ma már rágcsálta a szőnyegrojtot, az ujjamat is :) felugrott az ölembe, dagasztott, dorombolt, meg mindenféle cicás dolgot amitől nekem is dorombolni támadt kedvem :) Most a játék és egyéb nézelődés után egy nagy kupac vasalásra váró ruha tetején elaludt és végre talán meg is nyugodott, ha nem is teljesen, de remélem érzi, hogy biztonságban van és megkap mindent ami kell egy cicának. Az udvarra szoktatás és a labradorunkkal való barátkozás még hátra van, abban reménykedem, hogy talán az is menni fog és ők is ugyanolyan jó barátok lesznek mint anno Zuza és Dió (kutyánk) voltak egymással. Szürke egész más természetű cica mint Zuza volt, Szürke nem csapkod a karmával és nem is harap olyan nagyot, sokkal bújósabb és mintha a simogatás sosem lenne elég. Más cica megunja a simogatást?! Szürke nem unja, kér még és ahogy néz a csodaszép szemeivel a mi szívünk is ismét bedobban!

    Örülünk, hogy megtaláltuk és köszönjük Orsinak, hogy Szürke gazdijai mi lehetünk!








 
Ossza meg ismerőseivel:
Ha kérdése lenne kedvencével kapcsolatban, szakértő állatorvosaink készséggel állnak rendelkezésére.
Mit szeretnél legjobban még látni az oldalon?
Állatos olvasnivalókat
Üzenőfalat
Szépségversenyt
Linkgyűjteményt
állat apróhirdetés
Születésnapos állatok
Legtöbben kedvencnek jelölték
Legjobb értékelést kaptak
ubul (5)
Kyra (5)
Frenky (5)
Lara (5)
(5)
Jason (5)
Legújabb jutalmazások
Simogatás   Cipi 2017.04.18. 12:05
Gombolyag   Cipi 2017.04.18. 12:05
Csont   2017.04.02. 07:52
Simogatás   2017.04.02. 07:52
Simogatás   Alvin 2017.03.31. 15:57
Gombolyag   2017.03.25. 18:07
Simogatás   2017.03.25. 18:06
Simogatás   Apolo [Korb] 2016.07.28. 19:01
Gombolyag   2016.04.17. 12:35
Simogatás   2016.04.17. 12:35