|
|
Állattörténetek
Az én Dodikám!
2009.12.03. 07:20
 |
|
Kutya, Chihauhua
|
| Az én Dodikám! Az én kicsi kutyusom, 5 hetes korában került hozzám. Az első kutyusom volt akit a lakásban tartottam. Annyira aranyos széség volt. Nagyon megszerettük egymást. Én otthon dolgoztam és igy nagyon sok időt tölthettünk együtt. Nem tudtunk egymás nélkül létezni. Ahova mentem vittem magammal. Beszált az autóba és felállt kétlábra. A melső pici lábacskáit a könyökölöre tette és ugy nézegetett kifelé az ablakon. Nagyon élvezte ezt a helyzetet. Kertes házban laktunk és mindennap hatalmas sétákat tett meg. Imádta a szabadságot. Imádta a zöld füvet!! Imádta az életet. Sokat tudott hisztizni is, és persze mindent el tudott érni nálam igy. A makacssága pedig felülmulhatatlan volt, mindig az volt amit ő akart. Az utólsó 5 évben súlyos sziv beteg lett. Orvosi kezelés alatt állt és ennek köszönhetően még kaptunk egy telejes 5 évet ami nagyon csodálatosan szép volt. Még jobban szerettük egymást és nagyon féltettem őt!! Aztán eljött az a nap amitől mind a ketten rettegtünk. Nem akartuk elhagyni egymást...... de a halál győzött..... 2008. augusztus. 02 . 11:30 ez volt az utólsó pillanat.....amikor kicsi kutyám lélegzett egy nagyot....és kicsi szíve......felmondta a szolgálatot....azthittem.....megőrülök a hiányától... most ott fekszik.....kedvenc kosarában...a kedvenc játékával....egy üvegkoporsóban az ablakom alatt eltemetve... |
